Szatmárcseke

Szatmárcseke az ország leg észak-keletibb csücskében fekszik. A táj szépségét éppen hátránya adja, mivel nehezen megközelíthető, távol esik minden nagyobb településtől.

A történelmi, irodalmi nevezetességeinken túlmenoen a Tisza, és az itt élők vendégszeretete vonza az idelátogatókat. Gasztronómiai értékeik megőrzése céljából több állandó rendezvényt indítottak el.
Évente megrendezésre kerül a Nemzetközi Szilvalekvárfőző verseny, valamint a Cinkepuliszka-főző verseny, amelyekre - neves közéleti személyiségek mellett - egyre több érdeklődő látogat el.
1994. január 22-én, Országzászló avatásával a település hivatalosan is az ország keleti kapuja, illetve történelmi, kulturális turisztikai központja lett.
A település nevének keletkezésével kapcsolatban többféle hagyomány van, a legismertebb szerint: a honfoglaló magyarok átcsetlének a Tiszán, a csetlésből lett Cseke. Mai nevét 1908-tól használják.
Első írásos emlékek még II. Béla király idejéből valók. A király által kiadott oklevél, mely a Cégényi monostorral kapcsolatos birtokviszonyokat rendezte, említi először Csekét. Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt, a Tisza szegletében, és az itt épített palánkvár évszázadokon át biztos menedéket nyújtott az itt élőknek. E palánkvár IV. Béla király idejéig fennállott, hiszen IV. Béla a tatárjárás után elrendelte e vár megerősítését. A későbbiek folyamán a vár hadászati jelentősége fokozatosan csökkent, hiszen a Tisza jobb partján mindenütt kővárak emelkedtek. 
A Kölcsey-család neve már 1361-ben ismert volt, mivel ekkor adta birtokukba végleg ezt a vidéket Nagy Lajos király. Kölcsey Ferenc 1823. január 23-án itt írta meg a Himnuszt. Költészetének nyelvezete itt fejlődött ki, és ebben a kis szatmári faluban lett igazán költő.

Szatmárcseke Község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.

Fekvése

 

Szabolcs-Szatmár-Berek megye K-i részén, a Tiszahát-on fekvő Tisza-parti település. Nyíregyháza 94 km, Vásáronamény 9 km, Fehérgyarmat  17 km, Tiszabecs 18 km, Tiszacsécse 11 km távolságra található.

Története

 

Szatmárcseke (Cseke) neve az oklevelekben 1181-ben tűnik fel először, ekkor már virágzó község, saját egyházzal.

1344-ben Nagy Lajos király új adományt adott rá a Kölcseyeknek. A Kölcseyek, melyek Szatmár vármegye egyik ősrégi családja, – IV. Béla király névtelen jegyzője szerint -a Kende családdal egy törzsből OND vezértől, az ETE atyjától veszik eredetüket.

A település nevét 1496-ban Cheke alakban írják, s az Ujhelyi család tagjai nyertek rá királyi adományt. 1507-ben Báthory Istvánés Butkay István, 1515-ben Czégényi Kende Péter, 1516-ban Báthory András szerez itt részbirtokot. 1518-ban Werbőczy Istvánt is a birtokosai közt találjuk, mely birtokot Perényi Istvánnal a dobronyai uradalomért cseréli el. 1520-tól a század végéig Báthori András, a Gúti Országhok és még 9-család birtoka.

1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond kapnak egyes részeire új adományt.

A XVII-XVIII század-ban a Kölcsey és Kende rokon családokon kívül a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és más nemes családoknak is van itt birtoka.

A XX.század elején legnagyobb birtokosai: Kende Béla, Kende Elemér örökösei, Kölcsey Gábor, Zoltán.

A település az évszázadok során sokat szenvedett. Török, tatár, német portyázó csapatok dúlták, kolera sújtotta, sokszor szenvedett az árvizektől, 1865-ben pedig majdnem teljesen leégett.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

 

• 1815-től 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláig itt élt Kölcsey Ferenc költő; itt írta a Himnuszt 1823. január 22-én. A Kölcsey-kúria helyén álló Művelődési Házban emlékszobát rendeztek be a tiszteletére.
• Az épület előtt áll Kölcsey Ferenc egész alakos bronzszobra, melyet a Himnusz születésének 150., s a költő halálának 135. évfordulójára állítottak fel.
• Szatmárcsekei Tájház: XVIII. sz-ban épült taposott szalmatetős szegényparaszti lakóház, népi bútorokkal berendezve.
• Csónak alakú, faragott fejfák sokasága mellett haladva érjük el Kölcsey Ferenc fehérmárvány klasszicista stílusú síremlékét a szatmárcsekei református temetőben.
• Református templomát a XV. században építették.
• Római katolikus temploma 1840 táján klasszicista stílusban épült.
• Cinkefőző verseny
• Szilvalekvár fesztivál

 

Oldal: Szatmárcseke
Szatmáry Család - © 2008 - 2024 - szatmarcseke-honismeret.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat